Kicsit hosszú bejegyzés lesz, de talán neked is hasznos??!!

Totálkárosra törtem az autómat!!

Eddig a hír, és ezt lehetne negatívan értékelni, hiszen vidéken lakom, és sok dologban tette mobillá az életemet!!
Viszont egyetlen karcolás nélkül szálltam ki az autóból, (pedig ha látnátok a drágámról készült fotót,) ez azért egy CSODA!! Kerestem egy utcát, és végig főútvonalon jöttem, így amikor keresztezte egy másik főút, későn vettem észre , mármint a STOP!!! táblát!!!
Leírom, hogy ezzel kapcsolatban mennyi csodálatos dolog történt
- A főútvonal 2x2 sávos, Troli jár rajta, és teherautó forgalom is lehet ott!!
- Én a csak néhány példányban előforduló Mini mopedautóval ütköztem (meg persze utána a villany oszloppal is!! ( :) )
- az egész autóban csak az én ajtóm és az ülésem maradt sértetlen!!
- A másik autónak az eleje sérült, és a vezetőnek semmi baja!!
- A másik autó vezetője nyugtatott, hogy "ne aggódjon, ilyen van, nyugodjon meg." És a kocsiból kikászálódva ölelgettük egymást, hogy senkinek semmi baja. És 2 nap múlva Ő hívott fel hogy reméli minden rendben van velem, mert aggódott miattam!! (én nem is tudtam a telefonszámát, mert fogalmam sincs miért, de elvitt a mentő!!!!) Az én számomat meg a helyszínre érkező régi régi szeretett autószerelőm adta meg neki!!
- A rendőr udvarias volt, kedves és utánam hozta a kórházba a papírjaimat, hogy ne keressem!! ( :) !!!!
- nem vették el a jogsimat, mert a rendőr, kijelentette, hogy "ne izguljon, nem jár érte főbelövés, és senki nem sérült!! Ne haragudjon (??? :) de a forgalmit be kellett vonnom, úgy néz ki a kocsija!"
( És tényleg nem lehet megcsinálni!!)
- Az autószerelő, aki odajött egy szempillantás alatt, amíg engem elvitt a mentő, kifizette az autó elszállítását, és azt mondta nyugalom, majd rendezem, NEM SÜRGŐS!! Hm!
- az egyetlen "sérülésemről" kiderült, hogy nem a biztonsági öv okozta, hanem a kis unokám feje , amikor átfordult a másik oldalára előző éjszaka!! :))
A kórházi 1 éjszakán elmélkedhettem, hogy mit nem tettem meg korábban az életem változtatásaival kapcsolatban, hogy ilyen figyelmeztetést kaptam!! És kész "forgatókönyvet" kaptam!! Sok sok konkrét tennivalóval!!
- korábban vagy 2 millió km-t tettem meg baleset nélkül!! Erről kitüntetést is kaptam!!
- miért hoztak be a kórházba? kérdésre, meg azonnal kiderült, hogy előző nap tudták meg az ott dolgozók, hogy megszűnik a kórházuk, és néhány embernek meg tudtam nézni, mit hoz nekik ez a változás, és nagyon jó dolgokat láttam a lapjaimban!!
- volt egy szobatársam, aki 1 hete várt a műtétjére, és halálra izgatta magát. A műtőbe már nevetve ment szerencsére, addig nyugtatgattam!!
- a közeli kis étteremnek más vendégköre lesz és még jobban fog élni mint eddig.(Láttam a lapokból! :)
- barátném felajánlotta az autóját (ugyanolyan mint az enyém!! :) mert korábban én szerveztem meg a párkapcsolatát, ahol lett autója is, nemcsak párja!!!!

Nem éltem vele, mert már "ingyenes korban vagyok, és költségkímélő a korom!! :-D
Egy villanásra felmerült bennem, hogy mit kell csinálni egy ilyen szegény tönkrement autóval, erre kilépek egy üzletből, és az üzlet előtti oszlopon, ott egy telefonszám, hogy elszállítja, és a helyszínen fizet is!!
- egy barát, felajánlotta, hogy az összes biztosítási dolgomnak utánajár, csak egy meghatalmazás kell neki!! (És nem fog átverni, mert ő olyan!!)

Viszont a biztositó megtette, mert tudtomon kívül meszüntette a Casco-mat, mert az autó 10 éves én meg egy kicsit több voltam :-)  és igy nem éri meg neki!!  Figyeljetek  rá!!))
- és este 9 kor , vidéki útja után bejött egy barátnőm, hogy "sokktalanítson", nehogy úgy nevezett
"negatív sínre kerüljek" minden hasonló  közlekedési helyzettől. És most sokktalan vagyok!! :)

Néhány hónappal később megkaptam a "büntetésemet". Magas összegre számítottam, mert  a stoptáblát figyelmen kívül hagyni az álmoskönyv szerint (:-) rossz ómen!. Erre "többszázezres" tétel helyet(amivel mindenki "nyugtatgatott! :-)"  kaptam egy levelet, hogy "miután nyilvántartásunk szerint Ön még nem okozott balesetet, igy figyelmeztetjük és adminisztrációs dijként fizessen 40-000 Ft-ot!! "

És semmi egyébb büntetés!! Ember nem fizetett még ilyen boldogan büntetést!! :-D
Néhány hete, néztem egy kis videót , és abban is egy nő számolt be arról, hogy egy eszement balesetben milyen nagyszerű élményei voltak. (Bagdi Bella az énekes!) A hallgatóság dőlt a nevetéstől, én is, míg néztem!!

És Igen!! Lehet értékelni, a rosszban a sok sok jót!! És felismerni, hogy mi történt velünk, és mennyire vállalom fel a saját életemért, a saját tetteimért a felelősséget? Mennyire látom át a dolgok között az összefüggést
Hosszú hosszú listát írhatnék arról, hogy mi mindent "vett el" a jó sorsom az elmúlt évben, hogy ne kelljen cipelnem, mint egy balanszot a feleslegessé vált dolgokat, társakat, lelki helyzeteket!!
És meghatóan mondtam köszönetet, az autómnak, "AKI" vigyázott rám, és elnézést kértem tőle, hogy ezt tettem vele a figyelmetlenségem miatt!! Mert a társam volt, hiszen minden energia, és én igen is szerettem minden csavarját!!
És köszönöm az égnek, az őrangyalomnak, vagy a jobbik eszemnek, hogy így történt minden!!
És megköszöntem magamnak is, hogy úgy látszik úgy éltem az életemet  eddig, hogy érdemesnek talált a jó sorsom, arra hogy folytassam!!

Néhányan válaszoltak is rá, és azért hagytam benne, mert tanulságos, hogy ki hogy látja

• • Jánosné Ágica Szabó
  • Neked még sok dolgod van itt!!!!! És nagyon jó ember vagy , de talán figyelmeztettek valamire. Isten éltessen ez egy új szülinap!!!
  • 
    
  • Cristina Dobos Kartyajos
  • Az orangyalod es Isten veled volt,vigyaztak rad!
  • 
    
  • Mária Héliosz Tugyi

    Kedves Ildikó!Az égiek üzenetét te jól tudod!:-) Örülök, hogy nem történt bajod! Áldás kísérjen tovább ! Ölellek szeretettel és kívánom, hogy még azért másféle csodákban is legyen részed, mint a mostani!!!
  • 
    
  • Kati Varju
  • Kedves Ildikó!Jó,hogy megosztottad velünk...remélem nem haragszol,ha tovább "osztom"---tanulságos....Köszönöm.További sok szép napot kivánok Neked.
  • Ildikó Forrai Persze annak küldöd akiknek akarod, mert épp azért írtam le, hogy én is meglepődtem azon, hogy egyetlen percig sem aggódtam, egyetlen percig se
    voltam dühös, mérges, csak örömet éreztem, hogy ekkora szerencsém van!! Minden jót Ildikó
  • 
    

    Éva Váradi
  • Jó, hogy ezt megosztottad velünk. Nagyon örülök, hogy nem történt bajod sem fizikailag sem lelkileg. Te indítottál el a pozitív gondolkodás útján, és most Te- ÚJRA TE- ismét megerősítettél benne. Nem csak oktatod, de meg is mutatod, hogy hogyan kell azt csinálni. Köszönöm. Ölellek szeretettel.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Érdekes levelet kaptam. Leírom a válaszommal együtt! Kíváncsi vagyok a véleményetekre, hogy ti hogy látjátok ezt manapság a saját környezetetekben?

Kedves Ildikó!

A baráti kapcsolatokról szeretném Önt kérdezni.

Egy jószándéku, segítőkész, kedves, bájos kis hölgynek nevezem magam.Azonban a baráti kapcsolataim a végén mind kudarcba fulladnak.Mindig keresem a miérteket, de még nem tudtam megfejteni az igazi okokat.

Régebben összejártak az emberek, kicsit elbeszélgettek, segítettek egymásnak, ma sajnos nem törődnek egymással.Nem azt mondom, hogy állandóan egymáson lógjanak, mert ha valaki, akkor az én elvem az, hogy "élni, és élni hagyni".

Mi már nagyon sok embert elhívtunk az otthonunkba, de vissza senki nem akar hívni bennünket. Sőt, inkább azt vesszük észre, hogy utána teljesen felszívódnak az emberek! Próbálkozom, férjemmel próbálkozunk barátokat szerezni, de mindhiába

A férjem vajdasági magyar, őneki még furcsább az itteni "mentalitás".Van egy-két házaspár, akikkel jó barátságban vagyunk. Azok is jórészt vajdaságiak.Sajnos azt is észrevettem, hogy van egy-egy "barátnő", akinek kisiklott az élete, azok meg irigykednek ránk, hogy mi jól megvagyunk a férjemmel.Ezt abból veszem észre, hogy becsmérlik a férjemet a háta mögött.

Szeretném Önt megkérdezni, hogy mi az oka ezen téren sikertelenségemnek/sikertelenségünknek?A jövőben lesz ebben változás? Vagy ami nem megy, nem kell erőltetni?...

Köszönöm szépen válaszát: Ancsi

Hát kedves, helyes kis bájos kis hölgy!

Már jól kezdődik ez a levél, hiszen a "pesszimista"  magyarok, arra a kérdésre hogy "mondjon néhány jelzőt magáról",
500 negatív dolgot sorolnak fel 1 perc alatt, de 10 percig kell gondolkodniuk azon hogy van e egyáltalán jó tulajdonságuk  (???)
Jól fejezi be a levelét, " ami nem megy azt nem kell erőltetni".
Egy pesszimista világban Önök  lógnak ki a közösségből és ez így a tökéletes. Persze hogy irigyek, és persze hogy nem jönnek többet, mert természetesen ott teljesen más energiákkal találkoznak, mint ami bennük dúl. Igazi segítő közösségek, nehéz időkben szoktak csak össze jönni. Itt Magyarországon  ha össze jönnek az emberek sokszor (ÉS A KIVÉTELEKET NAGYON TISZTELEM!!!) HÜLYESÉGEKET BESZÉLNEK, ISZNAK, ÉS SZIDNAK VALAKIT VAGY VALAMIT!!??

Én is éveken át szerettem volna azt megvalósítani, amit Ön is, és nekem sem sikerült. Évek alatt megtanultam, hogy mi miért van és hogyan lehet változtatni dolgokon, ezért évenként 1 bulit szerveztem, ahol nem volt alkohol, ahol a 14 éves és a 80 éves ugyanilyen jól érezte magát. Az elején 5-6 ember jött, a végén már 50 is voltak. És akkor rájöttem, hogy ezeknek az embereknek egy felüdülés, és senki nem veszi a fáradtságot,hogy ő is tovább vigye az ilyen összejöveteleket.  NEKEM igazából nincs szük - (:-)) ségem rájuk!! Én jól vagyok a magam társaságában is, és egyre több lett a dologm. Igy lassan abbamaradtak ezek az összejövetelek.

Mert az egész - s - éges  ember már képes megállni a saját lábán és egyedül is boldognak érzi magát!!  Ez elképesztő felismerés volt. Én is szerettem volna  kártyázni, kirándulni, beszélgetni, de ez nagyon egyoldalú lett és elérkezett az idő, amikor  rájöttem hogy sokkal jobban éreztem magamat egyedül, és  ma már szívesen nézem a hegy tetején a naplementét egyedül, és "kötelesség szerűen" de tényleg szívesen hívok meg olyan embereket, akiknek 1-2 tanácsra, egy kis lökésre van szükségük a továbblépésre.

És tudomásul vettem, hogy ez a dolgom és teszem is szívesen!
Épp egy Vajdasági állatorvosunk van, színházba járnak, kirándulnak, mondták, hogy nahát az itteniek mennyire maguknak valók, és nem lehet  a falubeliekkel barátkozni. Nekik is felajánlottam, hogy menjünk együtt bárhova, elképesztően lelkesedtek, de egyszer sem jöttek velünk, és egyszer sem hívtak meg.  És bizony másokat sem!! És akkor el kell hogy mondjam, ez akár a Vajdaságiakra is érvényes lehet! Kár!!

És akkor levontam a következtetéseket, hogy valószínűleg megérkeztem oda, ahol lennem kell és akkor már nincs szükség mások támogatására,mert ezt jelentik a baráti közösségek..  Végre képes vagyok egyedül is járni a magam útját. Valószínűleg ezzel Önök is így jártak. Nincs velük baj, csak a többieket feszélyezi az a minőség, és ha az általános téma nem  a valaminek a kritizálása!!?.
Nagyon felgyorsult a világ, és mindenkinek nagyon gyorsan és nagyon sok dolgot kell megoldani, és szép lassan ezek a dolgok elhalnak. Becsüljék meg azt a két három baráti házaspárt, és ne bosszankodjanak Önök sem. Lehet hogy már a Vajdaságban sem úgy van minden mint amit a férje tapasztalt korábban. Ott is nagyon nagyon megváltoztak a dogok!!
Szeretettel üdvözli  Ildikó

Még több érdekes információra számíthattok, ha meglátogatjátok a folyamatosan frissülő blogomat. Itt a linkje:

www.forraiforras.blog.hu